Vajon a vadon élő
Fejetlen kérődző
Mikor tanulja meg végre,
Hogy semmi sem tart örökké,
És hogy minden elszakad?
Ez már a negyedik nap,
Mióta feléltem
Az öreg indián otthonát,
Aki nem hiszi el,
És még most sem érti,
Hogy már csak ő maradt.
Ahogy a szemei előtt
Lezuhan a műhold,
A furcsa félelem járja át,
Mondd, mit találtál akkor,
És miért nem adtad át magad?
Mert én még visszamennék,
Oda a tűzhöz,
Ahol az egész elkezdődött,
És visszanézném,
Ahogyan újraéledek általad.
/2017/



Hozzászólás