a hiány még sosem volt
ennyire kézzel fogható.
csak nézem, ahogy
távolodik tőlem a vonat.
komolytalannak tűnök,
mégis, halál komoly vagyok.
de az emberek nem ismerik
ezt az oldalamat.
és nehéz a búcsúzáskor
bármi értelmeset mondani.
aztán csak ülni és nézni,
ahogy távolodsz tőlem.
és nem én vagyok megviselt,
a lelkem az, mert érzem,
ahogy minden alkalommal
egy darab kiszakad belőlem.
/2018/
Ollé Tamás 
Hozzászólás