Ollé Tamás

Széthullott a hálózat,
Hullatja is levelét,
A mélyen tisztelt karbantartó
Második eljövetelét,

Prédikálja az utcán,
Összegyűltek a téren,
Egy korhadt fát imádnak,
S várják, hogy hazatérjen.

Valami megmozdul bennem,
Magam előzöm a sorban,
A szememre nem jön álom,
Lángra az érzelem lobban.

Mert vertikális mezőben,
Nem csak szó a megértés,
Merít a rendszer belőlem,
És nem marad más, csak az érték.

Bodzavirág, régi emlék,
Halkan mondja, hogy élek,
Elpusztít a magány, sarjad
Eresztett el a szélnek.

A konyhában, a pulton történt,
Hat a kábító lövedék.
Nyitva maradt a gázcsap, várj még,
Mindez csupán töredék…

/2019/